Erdélyben, így Kalotaszegen is különös hagyománya volt és van a templomszeretetnek.
Mert túl sok volt e régió számára a kedvezőtlen történelmi fordulat és sokszor maradt magára a nép, elengedhetetlenné vált az oltalom utáni vágy.
A pápai tizedszedők útleírásaiból kiderül, hogy Erdélyben a XIV. sz.-ban 526 templom számláltatott összesen.
A templom átépítésére vagy épités folytatására az 1427-1444 közti időben kerülhetett sor. A mai templom pontosan ott áll, ahol arról emlitést tesz az 1444-ből származó határjáró okirat. Ez a templom építési dátumát a 15.sz. negyvenes éveire teszi. Pontos adat híján, mégis bizonyítékul szolgál az egykori nagyméretű templom ma is meglévő szentélye.
A szentélyt a hajóval diadalív kötötte össze, ami megtalálható ma is, valamint a két déli csúcsíves ablak jól érzékelteti az egykori szentély beosztását.
A kálvinista protestantizmus erdélyi térhóditásával Nádasmentét is érintette. Majdnem húsz év alatt bevégződött a reformáció Kalotaszeg-szerte. Így 1541-ben Daróc is protestáns lett birtokurával, papjával, lakosságával .
A Reformáció alapelveként -"Az Isten Lélek és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják őt "-a római katolikus elemek végleg kikerültek, az oltárt felváltotta az úrasztala, a középkori falfestményeket mészréteggel fedték be. S bár ez utóbbi destruktiv szándékkal történt, mégis kiváló eljárásnak bizonyult, ugyanis a mészréteg alatt jól konzerválódtak a falképek, mitöbb, megmenekültek a végleges megsemmisüléstől.
Erről a munkáról egy "kolduló körlevél" tudósít , amit pénzadományok reményében írtak egykor a többi egyházközségeknek.
A körlevél eredményének köszönhető a festett kazettás mennyezet , mely a hajóban 7 x 9, a szentélyben 7 x 4 táblából áll, a diadalív alatt egy sorban 6 táblával. Ezek feliratainak zöme zsoltáridézetet tartalmaz magyarul vagy latin nyelven.
A faberendezések festészeti munkáinak két neves magyar-székely mester volt az úttörője. Név szerint: Gyalui Asztalos János és Parajdi Ilyés János .
GYALUI ASZTALOS JÁNOS munkálkodott a templombelsőn. Ő készitette a ma már megkopott 7 táblás nyugati karzatmellvédet a feljáróval együtt.
Néhány mintából összetevődő, sajátos, félreismerhetetlen mintakincse több kalotaszegi falu templomát ékesíti. /Vista, Sztána, Körösfő stb/.
Az ő nyomdokaiba léptek a kolozsvári Umling testvérek, akik közül az idősebb

Sajátos egyéni stílusú, többnyire tengelyszimmetriás vagy rozettás virágkompozíciók készültek, amiket négyzetmezős kazetták foglalnak magukba. Ezek mellett elvétve figurális ábrázolások is helyet kapnak: hold, nap szőlőt csipegető madár, kicsinyeit saját
1964-1966 között a Debreczeni László vezette utolsó nagy javítások során a templom tetejét zsindelyezték. Külső, 1750-ben készült höbörcsös barokk vakolatát leverték, famennyezetét "szigetelték", megtalálták a hajó alapfalait és a diadalívet a nyugati homlokzaton, valamint az északi fal egy falfestményét ./1966. Nov./
A FRESKÓ jelenleg ismert mérete 217 x 200 cm. A jobb oldalán már nem látható a keretezés. Ennek készítéstechnológiai érdekessége, hogy a freskó készítője híg vörös festékbe mártott zsinórral csapta ki a vonalakat, majd utána festette fel a színeket. A képmezőn két életnagyságú, 175 cm magas figura látható.
E hely az egykor itt szolgáló lelkipásztorok: CSISZÁR ZSIGMOND /1739-1820 /, BÍRÓ ANDRÁS /1812-1877 / és id. CZIRA BÁLINT / 1866-1965 / sírhelyeit őrzi, ugyanitt áll az a kopjafa is, amit 2oo3-ban id.MÁTHÉ ISTVÁN /1886-1935/ kántor-tanító emlékére állítottak.
Egykor kőfal állt a templom körül.
/A fentiekkel kapcsolatos bővebb képanyaghoz KATTINTSON IDE./
A HARANGLÁB a falu központjában található, 6oo m-re a templomtól. Mindenkori üzenete: Az élőket hívom, a holtakat elsiratom, az égi háborút megszüntetem. /latin közmondás / A szép csengésü harang egyben hangszer is. Fokozza csengését, ha verik és nem húzzák.
Első harangja 18o5-ben készült, súlya 45 kg volt. 1825-ben megrongálódott, ezért beolvasztották és újat öntöttek br.TELEKY FERENC és TELEKY KAROLINA támogatásával.
MEGJEGYZÉS: A hagyományok közül ma is aktualitás az 1 évig tartó harangozói szolgálat felvállalása a soron következő, új családot alapított férj részéről. E szokás 1876 Febr.-ra vezethető vissza, amikor Bíró András lelkipásztor idejében jegyzőkönybe véve foganatosították az erre vonatkozó határozatot.
FORRÁSANYAGOK:
Entz Géza: Erdély építészete a 14.-16.században
Nagy Géza: Erdélyi református templomok
Kelemen Lajos: Művészeti tanulmányok /1977- Bukarest, Kriterion/
Lángi József-Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések /Bp.2oo5/
Páll Botond : Nádasdaróc-Bogártelke református egyházközség története /II.lelkészképesítő vizsgadolgozat,1994/
/ Juhász Klára református lelkipásztor összeállításában /