A műemlék templom története
 
 
 
      
Nádasdaróc műemlék temploma  könnyen  szemügyre vehető a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonalon közlekedők számára ugyanúgy, mint az országúton Egeres fele utazók számára, mert " kissé magányosan, szinte peremvidéken áll ..."- jegyzik meg a turisták is.
Ennek oka a múlt történelmi sokszínűségére vezethető vissza, amikor török-tatárdúlások idején arra kényszerültek az emberek, hogy felhúzódjanak a falut övező dombokra, ahonnan csak akkor költöztek lennebb, mikor normalizálódott körülöttük az élet.
 
 
"Az erdélyi lélekhez az út a templomajtón át vezet."-ismerte fel egykor nagy ráérzéssel Ravasz László református lelkész-püspök.
Erdélyben, így Kalotaszegen is különös hagyománya volt és van a templomszeretetnek.
Mert túl sok volt e régió számára a kedvezőtlen történelmi fordulat és sokszor maradt magára a nép, elengedhetetlenné vált az oltalom utáni vágy.
A templom, Istennek háza / Bétel / oltalom és menedékvár, egyben a nyelv megmaradásának is végvára.

A pápai tizedszedők útleírásaiból kiderül, hogy Erdélyben a XIV. sz.-ban 526 templom számláltatott összesen.
 
Egy 1427-ből származó feljegyzés szerint Szécsi András erdélyi püspök 1350 táján elrendelte egy kőtemplom megépítését Nádas-és Daróc-patak között, ahova jobbágyokat telepített.A hely megjelölése egybeesik a mai daróci templom helyével, és összhangban van egy 1509. évi oklevél adatával, mely szerint Daróc „possessio episcopalis”, vagyis püspöki birtok volt. Az építkezés ellen a korábbi monostori apát kitartóan tiltakozott és hiába kereste egy határjáráskor a birtokhatárt jelző követ, mert a püspök azt is felhasználta a templom építésére.

A templom átépítésére vagy épités folytatására az 1427-1444 közti időben kerülhetett sor. A mai templom pontosan ott áll, ahol arról emlitést tesz az 1444-ből származó határjáró okirat.  Ez a templom építési dátumát a 15.sz. negyvenes éveire teszi. Pontos adat híján, mégis bizonyítékul szolgál az egykori nagyméretű templom ma is meglévő szentélye.
A szentélyt a hajóval diadalív kötötte össze, ami megtalálható ma is, valamint a két déli csúcsíves ablak jól érzékelteti az egykori szentély beosztását.

A kálvinista protestantizmus erdélyi térhóditásával Nádasmentét is érintette. Majdnem húsz év alatt bevégződött a reformáció Kalotaszeg-szerte. Így 1541-ben Daróc is protestáns lett  birtokurával, papjával, lakosságával .
A Reformáció alapelveként -"Az Isten Lélek és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják őt "-a római katolikus  elemek végleg kikerültek, az oltárt felváltotta az úrasztala, a középkori falfestményeket mészréteggel fedték be. S bár ez utóbbi destruktiv szándékkal történt, mégis kiváló eljárásnak bizonyult, ugyanis a mészréteg alatt jól konzerválódtak a falképek, mitöbb, megmenekültek a végleges megsemmisüléstől.
  
 
Az 1614-es medgyesi országgyűlés elrendelte Erdély-szerte a templomok általános felújítását, különös tekintettel  a csúcsíves boltozatokra.
A daróciak is templomrenoválásba kezdtek 1746-ban.
Erről a munkáról egy "kolduló körlevél" tudósít , amit pénzadományok reményében írtak egykor a többi egyházközségeknek.

A körlevél eredményének köszönhető a festett kazettás mennyezet , mely a hajóban 7 x 9, a szentélyben 7 x 4 táblából áll, a diadalív alatt egy sorban 6 táblával. Ezek feliratainak zöme zsoltáridézetet tartalmaz magyarul vagy latin nyelven.
 A faberendezések festészeti munkáinak két neves magyar-székely mester volt az úttörője. Név szerint: Gyalui Asztalos János és Parajdi Ilyés János .
GYALUI ASZTALOS JÁNOS munkálkodott a templombelsőn. Ő készitette a ma már megkopott 7 táblás nyugati karzatmellvédet a feljáróval együtt.
Néhány mintából összetevődő, sajátos, félreismerhetetlen mintakincse több kalotaszegi falu templomát ékesíti. /Vista, Sztána, Körösfő stb/.

Az ő nyomdokaiba léptek a kolozsvári Umling testvérek, akik közül az idősebb A kazettás mennyezet részlete mester, UMLING LŐRINC gazdagítja a faberendezést. 1750-ben elkészíti a 90 táblából álló kazettás mennyezetet.                                
Sajátos egyéni stílusú, többnyire tengelyszimmetriás vagy rozettás virágkompozíciók készültek, amiket négyzetmezős kazetták foglalnak magukba. Ezek mellett elvétve figurális ábrázolások is helyet kapnak: hold, nap szőlőt csipegető madár, kicsinyeit saját Festett padmellvéd a készítés évszámávaltestével tápláló pelikán, almafa köré tekeredő kígyó. Zsoltáridézetek mellett a templom készitésére vonatkozó adatok is olvashatók. Az ügyes mester nevéhez fűződik 3 padmellvéd elkészitése is, amikre évszámot is írt. Egyikre az akkori kurátor, Jakab György neve is felkerült.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          
 
                                                                                                                    A szószék
 
A TEMPLOMBELSŐ alkotó elemei közül kiemelendő a padok legrégebbi darabja 1687-ből, ismeretlen mester munkájaként. A szószék 1680-ból való, a szószéki korona 1682-ben készült egy módos daróci jobbágy, Balázs András rendelésére. Az ötrészes ülőpad díszítése ismeretlen mester munkája.
 
                                                                                                                                                                                                                       
 
Az 1783-as bögözi Zsinat elrendelte a református templomokban az orgona használatát.
A templomban a zenei aláfestést egy nyolc változatú harmónium biztosítja. Használható, jó állapota a 2oo2-es felújitás eredménye, amit id. Máthé István egykori daróci kántor-tanító unokája, Máthé István / Bp./ és kedves családja anyagi támogatásával valósithattunk meg.
 

1964-1966 között a Debreczeni László vezette utolsó nagy javítások során a templom tetejét zsindelyezték. Külső, 1750-ben készült höbörcsös barokk vakolatát leverték, famennyezetét "szigetelték", megtalálták a hajó alapfalait és a diadalívet a nyugati homlokzaton, valamint az északi fal egy falfestményét ./1966. Nov./

 A FRESKÓ jelenleg ismert mérete 217 x 200 cm. A jobb oldalán már nem látható a keretezés. Ennek készítéstechnológiai érdekessége, hogy a freskó készítője híg vörös festékbe mártott zsinórral csapta ki a vonalakat, majd utána festette fel a színeket. A képmezőn két életnagyságú, 175 cm magas figura látható.                                                                                                                                               
                                                      A felújítás során feltárt freskó
                                                         
 Az érdekes eszkatológikus jellegű ábrázoláson bal oldalt baljában mérleget, jobbjában kivont kardot tartó Szent Mihály arkangyal áll. Mérlegének jobb oldali serpenyőjében egy imára kulcsolt kezü alak látható. Vele szemben a baljában zarándokbotot tartó Szent Jakab apostol látható, aki az előtte térdelő, imára kulcsolt kezű, vándorbotját magához ölelő szakállas alak fejére teszi áldó kezét. Mintegy közbenjár Szent Mihálynál a vezeklő donátort ábrázoló alakért. 
 
/A templom megtekintsével kapcsolatos információkat IDE KATTINTVA találja meg./                                                                                                                                           
 
 
A CINTEREM évszázadokon keresztül temetőkertként szolgált. Benne található egy 1827-ből való sírkő, halálfej szimbólummal. A hagyomány szerint a 17. században Ali pasa török és tatár hadai szörnyű vérfürdőt rendeztek a falu ellenállása miatt, minek következtében 13 pártás leányt fejeztek le a templomban.

E hely az egykor itt szolgáló lelkipásztorok: CSISZÁR ZSIGMOND /1739-1820 /, BÍRÓ ANDRÁS /1812-1877 / és id. CZIRA BÁLINT / 1866-1965 / sírhelyeit őrzi, ugyanitt áll az a kopjafa is, amit 2oo3-ban id.MÁTHÉ ISTVÁN /1886-1935/ kántor-tanító emlékére állítottak.

Egykor kőfal állt a templom körül.

/A fentiekkel kapcsolatos bővebb képanyaghoz KATTINTSON IDE./

 

A  HARANGLÁB a falu központjában található, 6oo m-re a templomtól. "Az élőket hívom, a holtakat elsiratom..."Mindenkori üzenete: Az élőket hívom, a holtakat elsiratom, az égi háborút megszüntetem. /latin közmondás / A szép csengésü harang egyben hangszer is. Fokozza csengését, ha verik és nem húzzák.

Első harangja 18o5-ben készült, súlya 45 kg volt. 1825-ben megrongálódott, ezért beolvasztották és újat öntöttek br.TELEKY FERENC és TELEKY KAROLINA  támogatásával. 

                                                                                                                                                                                                                                    

MEGJEGYZÉS: A hagyományok közül ma is aktualitás az 1 évig tartó harangozói szolgálat felvállalása a soron következő, új családot alapított  férj részéről. E szokás 1876 Febr.-ra vezethető vissza, amikor Bíró András lelkipásztor idejében  jegyzőkönybe véve  foganatosították az erre vonatkozó  határozatot.


FORRÁSANYAGOK:

Entz Géza: Erdély építészete a 14.-16.században

Nagy Géza: Erdélyi református templomok

Kelemen Lajos: Művészeti tanulmányok /1977- Bukarest, Kriterion/

Lángi József-Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések /Bp.2oo5/

Páll Botond : Nádasdaróc-Bogártelke  református egyházközség története /II.lelkészképesítő vizsgadolgozat,1994/

/ Juhász Klára református lelkipásztor összeállításában /