Kalotaszeg-szerte, így Nádasdarócon is sajátos szokások és néphagyományok teszik színesebbé az ünnepnapokat vagy épp a hétköznapokat.

A még élő hagyományokról röviden:

Április végén-TEJBEMÉRÉS /juhmérés/- ma már a Nádasmentén folyik intenzívebb juhtenyésztés. Itt maradtak fenn az ezzel kapcsolatos szokások, melyek közül kiemelkedik a tavaszi legelőre kihajtást követő tejbemérés. Ekkor állapítják meg a juhok száma, vagy az általuk adott tejmennyiség alapján azt, hogy ki milyen sorrendben mennyi tejet kap a nyár folyamán.

Május elsejei ZÖLDELÉS /zöldágazás/ -elsejére virradó éjszaka a legények zöld  nyírfa ágat hoznak az erdőből és a konfirmált lányok kapujára, vagy a kerítésre tűzik. Az 19oo-as évektől  gyakorolt szokás az évtizedek elteltével alakult. A II. világháború után már több ág került a kapukra, ezért szekerekkel indultak az erdőre. Néhány éve már a legkisebb lányoknak is tesznek ágat. Könnyen felismerhető, hogy hol és hány leány van a faluban a legkisebbtől az eladóig...

KONFIRMÁLÁS Virágvasárnap /felnőtté avatás/ -különösen a lányok népi viseletének, a cifra ruhának és pártának gazdagsága nagy méreteket ölt, anyagilag alig követhető mércét állítva fel. Legkirívóbb példa erre Daróc... Elengedhetetlen része e napnak az ünnepi istentisztelet és fogadalomtétel mellett a mulatság és az ajándékozás is.                                                                                            

Húsvéti HÍMESTOJÁS-festés és LOCSOLÁS - a hímestojás-festés     legfelkapottabb módja a cifrázás, vagyis ecsettel és különféle olajfestékkel való festés: a zománcozás. E technika központja Nádasdaróc és a szomszédoS Bogártelke. A cifrázás a bútorfestés talajából nőtt ki. Darócon VARGA KATALIN MALMOS, nagyapja nyomdokaiba lépve1974-től kezdte el a festést az egész falunak. Jelentős jövedelmi forrást is jelentett e nem mindennapi "tudás", hiszen több tíz darabot kellett megfesteni helyieknek és környékbeli lányoknak egyaránt.                                                                                                                                                                                                         

Karácsonyesti KÁNTÁLÁS-istentisztelet után indulnak a fiúk és legények külön csoportokban minden házhoz, hol ünnepi verseket szavalnak, énekelnek. A házigazdák süteménnyel kínálják és pénzt is szoktak adni narancs, édesség kiséretében. A férfiak éjszaka gyülekeznek és a falu lelkipásztorát kántálják meg elsőként. A benti fény jelzi, hogy beengedtetnek a kántások. Rigmust és verset  mond a legfiatalabb, közös zsoltárok éneklése és koccintás után sorra járják a falut. De kitartanak, néha reggelbe nyúlóan is, ami nem zárja ki a reggeli istentiszteleten való részvételt.

Újévi KÁNTÁLÁS- éjfélkor a harangnál megtörténik az átadás. Elköszön a volt harangozó és átadja helyét az újnak. A gyülekezés után ismét a falu lelkipásztorát keresik fel elsőként, ahol együtt énekelnek zsoltárokat, beszélgetnek, koccintanak Boldog Új Évet kívánva... Majd a jelenlevők családjait járják sorba, együtt örvendezve, közvetlen hangulatban.

Újévi KÖSZÖNTÉS-új esztendő reggelén indulnak el a kisebb fiúk és minden házhoz viszik jókivánságaikat rigmusokban, versekben.

 / v.ö: Vasas Samu-Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek 2oo7. Kráter Műhely Egyesület /

E hagyományok mellett felbecsülhetetlen értékkel bír az a népművészet, mit  szülők örökitettek át gyermekeikre  használat, megbecsülés és  megőrzés  céljából.

A "tiszta szoba" szinte minden háznál megtalálható. Falán festett tányérok, miket  egyedi motivumokkal  festett  bútordarabok -szekrények, lócák, padok , asztal és a vetett ágy- vesznek közre. Mindenik rendeltetésszerüen elkészítve, feltöltve választékos tartalommal: kézi varrásos  és szőttes párnákkal, stafirunggal, ünnepi alkalmak napjaihoz kötött  cifra ruhadarabokkal, kendőkkel , gyöngyökkel ,a hajadon lányok pártájával , legények bokrétás kalapjával és a tulipán-diszitéses, ráncos csizmával.

A fehér vászonból készült vágottas abroszok, terítők - különféle méretben és formában - ügyes asszonykezekből kerülnek ki ma is.

Külön említést érdemel a kalotaszegi népviselet. Ünnepi alkalmakkor még ma is szívesen öltik magukra a nádasdaróciak a hagyományos öltözéket, melynek változatos színeiről így ír Máthé Endre, az egykor itt szolgáló Máthé István kántor-tanító fia:

   KALOTASZEGI RUHA

Piros, mint nyári estén az ég alja,
Mint büszke lányaid dalos ajka.

Kék, mint földed felett az ég,
Mint mögötted vén Bihar-háta,
Kék, mint szent hegyed, a Vlegyásza.

Zöld, mint reményed, mely egyre fogy,
Halkul dalod, a zöld remény fia
Csak zsoltár szól még s pár ős-ima.

Néha fekete, mikor temetsz,
Amikor itt hagy cifra párod,
Vagy mikor Krisztus vérét várod (Nagypénteken).

Elhintve rajta ezernyi fény kacag,
Kacag, hogy a gyöngyök között
Feledhessed a köves rögöt.

De ha piros, ha kék, ha fekete, rajta kismadár, csillag, tulipán,
Földkirály csodás ruhája ring
a köves barázdák Herceg asszonyán!

 MEGJEGYZÉS: a leírtakról IDE KATTINTVA bővebb képanyagot is megtekinthet. (A képek kattintással nagyíthatók) 

/J.K./