Tartalomjegyzék
Vallási kifejezések kislexikona
A,Á
B
C,CS
D
E,É
F
G,GY
H
I,Í
J
K
L
M
N
O,Ö
P
R
S
SZ
T
U,Ú
V
Z,ZS
Minden oldal

 

                                                        SZ


szadduceus (héb.) 1. a farizeusok ellenfelei: az i. e. 2. sz.-ban a zsidó papság és gazdagok köreiben kialakult konzervatív vezetõ réteg, Cadak fõpap leszármazottai; 2. nem hittek a feltámadásban és szigorú erkölcsöket követeltek, a vallástörvény értelmében sokszor eltértek a farizeusoktól

szalát (ar.) a muzulmán hívõk naponta öt ízben elmondandó imája

szaléziánus elhagyott gyermekek gondozásával és nevelésével, továbbá misszióval foglalkozó rk. szerzetesrend tagja (a francia Szalézi Szent Ferencrõl)

szamaritánus Mózes öt könyve alapján álló, szigorú zsidó szekta tagja (az ókori Palesztina Szamária tartományának nevérõl); magyarul samáriai

szanhedrin (gör.) a fogság utáni zsidók legfõbb törvényhozó, kormányzó és igazságszolgáltató hatósága

szaracén (ar.–lat.) a középkorban az arabok neve

szebil (ar.) a mecset udvarán álló, vallásos mosakodásra szolgáló kút

széder (héb.) a kovásztalan kenyér ünnepének (peszah) elsõ és második estéjén a családi asztalnál történõ szertartás

szefárd (héb.) spanyol, illetve afrikai eredetû zsidó

szekta (lat.) egyháztól vagy egyházi közösségtõl elszakadt zárt csoport

szektás valamely párt, nézet egyoldalú, türelmetlen, elvakult híve

szektásság (lat.) vallási vagy politikai türelmetlenség, szûk látókörû elfogultság

szekularizáció - szekularizálás 1. az egyházi javaknak világi célokra való kisajátítása, lefoglalása; 2. valaminek kivétele az egyházi, lelkészi hatáskörbõl és átadása világi, polgári hatáskörbe; 3. elvilágiasodás

szekularizál (lat.) egyházi javakat világi célokra kisajátít, lefoglal

szeminarista (lat.) katolikus papnövendék

szeminárium (lat.) 1. lelkészképzõ intézet; 2. tanácskozási, konferenciai forma

Szentháromság (lat.) Szentháromság ( trinitás); a kereszténységnek az az alaptanítása, hogy az Egyisten három személyben (Atya, Fiú, Szentlélek) nyilatkoztatja ki magát

szentháromságtan
a keresztény hitvallásokban rögzített tanítás arról, hogy az Egyisten három személyben nyilatkoztatja ki magát: Atya, Fiú, Szentlélek

szeráf (héb.–lat.) szárnyas isteni küldött, angyal

szermo (lat.) egyházi beszéd, tematikus igehirdetés

szervita (lat.) az egyik lelkipásztorkodó rk. szerzetesrend tagja

szerzetes 1. a rk. felfogás szerint az a keresztény, aki egész életét folyamatos istentiszteletként közösségben, szigorú szabályok szerint éli; a szerzetesek a kolostorokban, monostorokban élnek, ahol vezetõjük az apát vagy apátnõ, vagy más elöljáró; 2. több szerzetesi életforma létezik: kolduló rend, tanító rend, elmélkedõ rend, igehirdetõ és missziói rend

szillabus (gör.–lat.) 1. jegyzék, lajstrom; 2. egyházellenes tanok hivatalos jegyzéke

szimbolika (gör.–lat.) a teológiának az az ága, amely a különféle keresztény egyházak tanításait hitvallásaik alapján ismerteti

szimbólum
(gör.–lat.) jel, fontos cselekményre utaló jelvény (kereszt, kehely, csillag, zászlós bárány, pálma)

szinkretizmus (gör.–lat.) a különbözõ vallások keveredése

szinódus (gör.–lat.) a zsinat egyik formája; ma elsõsorban a rk. püspöki szinódust jelenti, amit a pápa hív össze

szinódus (lásd: zsinat)

szinoptikus/ok (gör.–lat.) a három elsõ, sok tekintetben rokon evangélium szerzõi (Máté, Márk, Lukács)

szkizma (gör.) 1. szétválás; 2. átvitt értelemben egyházszakadás a nyugati és keleti egyház között (1054)

Szodoma és Gomorra bibliai városok, melyeket az Isten lakóinak erkölcstelensége és kicsapongó életmódja miatt elpusztított (lMóz 19,23)

szófér (héb.) a szent szövegeket másoló írástudó

szombatosok Erdélyben a 16. sz.-ban kialakult vallási mozgalom, amely az ószövetségi hagyomány folytatásaként a szombatot ünnepli a nyugalom napjaként

szotér (gör.) megváltó, üdvözítõ

szoterikus (gör.–lat.) az üdvösségre vonatkozó

szoterológia (gör.–lat.) az üdvösségrõl szóló tanítás

szufi (ar.) muzulmán aszkéta, a világtól való elfordulást hirdetõ szerzetes

szukkót (héb.) zsidó sátoros ünnep

szunna (ar.) a muzulmán vallás szájhagyomány útján fennmaradt ort. hagyományainak összessége

szunniták (ar.) muzulmán felekezet, amely a Koránon kívül a szájhagyományt is elfogadja és a három elsõ kalifát is elismeri

szuperintendens (lat.) egyházi fõfelügyelõ, az egyházkerület élén álló lelkész (a pr. püspök régi neve)

szuplikáció (lat.) adományok gyûjtése a tanulók által a pr. egyház és az iskola számára

szúra (ar.) a Korán fejezete